Tudástár
Ez az oldal azért jött létre, hogy közérthető, mégis szakmailag megalapozott formában mutassa be mindazt, amit a huminsavról és jótékony hatásairól tudni érdemes.
Itt választ találsz arra, miért különleges a Kárpát-medence huminsava, hogyan segíti a szervezet működését, és milyen tudományos alapokon nyugszik a hatékonysága.
Huminsav
Mit csinál?
Méregtelenít
Immunrendszert Erősít
Lugosít
Antioxidáns
Energetizál
Megszünteti a Vashiányt
Megköti a Nehézfémeket
Sugárártalom Ellen
Természetes Anyagokat Tartalmaz
Javítja az Állóképességet
Szabályozza a Sejtműködést
Segíti a Sejtregenerációt
Segíti az Enzimtermelést
Enzimek Katalizátora
Javítja a Vérkeringést
Javítja az Állóképességet
Gyulladáscsökkentő
Sugárvédő Hatású
Javítja az Agyi Funkciókat
Vérszegénységi Tüneteket Kezel
Nyomelemeket Pótol
Mikroelemeket Pótol
Ásványi Anyagokat Pótol
Gyomor és Bélflórát Szabályoz
Szabályozza a Hormontermelést
Szabályozza a Pajzsmirigy Működést
Természetes Antibiotikus Hatású
Természetes Antivirális Hatású
Természetes Fungicid Hatású
Gyógyítás helyett megelőzés
A betegségek többsége a tápanyagok és mikroelemek tartós hiányából ered, amit a tápanyagszegény étrend, a környezetszennyezés és a stressz okoz. A modern élelmiszerek kevés hasznos anyagot, viszont sok mérgező adalékot tartalmaznak, ezért az egészség megőrzéséhez minőségi táplálékkiegészítők szükségesek.
A mikroelemek (pl. magnézium, cink, vas) nélkülözhetetlenek az enzimek működéséhez. A legjobb hasznosulást a kelát-kötésű formák biztosítják, melyek könnyen felszívódnak, támogatják az egyensúlyt, és segítik a káros nehézfémek kiürülését.
Huminsav-tartalmú készítményeink változatos ásványianyag-összetétellel pótolják a szervezet igényeit, erősítik a védekezőképességet, és jótékonyan hatnak gyulladás, fertőzés és daganatok kialakulása ellen.
Nem ajánlott allergia, bizonyos anyagcsere-betegségek, veseműködési zavar vagy a terhesség első harmada esetén.
Tulajdonságai
A Kárpát-medence különleges éghajlata és tiszta környezete évezredek alatt rendkívül tiszta huminsavat hozott létre, amely humán felhasználásra is alkalmas. Az általunk használt huminsav fiatal, síklápi tőzegből származik, és természetes kelátképző tulajdonságának köszönhetően kiválóan megköti és szállítja a szervezet számára hasznos fémionokat, miközben eltávolítja a káros nehézfémeket.
A huminsav összetett molekulaszerkezete lehetővé teszi, hogy a benne lévő mikro- és makroelemek könnyen felszívódjanak, javítsák a tápanyag-hasznosulást, és támogassák a szervezet védekezőképességét. Kis molekulatömegű formája kiemelkedő fémkötő kapacitással bír, így a benne lévő ásványi anyagok jobban hasznosulnak, mint ionos formában.
Egyéb előnyei közé tartozik a sejtlégzés fokozása, az enzim- és fehérjeszintézis serkentése, valamint a növekedési és regenerációs folyamatok támogatása.
Szerkezete
A Kárpát-medence tiszta természeti kincse a huminsav, amelynek összetett molekulaszerkezete teszi igazán értékessé. Ez a szerkezet úgy működik, mint egy mikroszkopikus tápanyagszállító rendszer:
- Megköti és bejuttatja a hasznos ásványi anyagokat a sejtekhez
- Kivonja a káros nehézfémeket a szervezetből
- Javítja a tápanyagok hasznosulását
A kis molekulatömegű frakciói kiemelkedő fémkötő kapacitással bírnak, így a benne lévő mikro- és makroelemek sokkal jobban hasznosulnak, mint hagyományos formában.
Ez a természetes „okos molekula” nemcsak táplál, hanem támogatja a sejtlégzést, az enzimtermelést és a regenerációtis – mindezt teljesen természetes módon.
Kémiai folyamatok
Az izotópok transzportja során lezajlódó geokémiai reakciókat alapvetően befolyásolja a huminsav ionerőssége, pH-ja és redoxpotenciálja. A huminsav összetett kémiai rendszer, ahol a következő kölcsönhatások lehetnek meghatározók az izotóptranszport során:
- szorpció a huminsavak felületén (ioncsere, felületi komplexképzés)
- csapadékképzés, ásványosodás;
- redox-reakciók;
- hidrolízis;
- komplexképzés a szerves savakkal (huminsav, fulvinsav);
- szorpció a huminsav szerves és szervetlen kolloidjainak (méret: 1 nm - 1 μm) felületére, ekkor az izotópok ún. pszeudo kolloidok formájában vannak jelen a huminsavban;
- mikrobiológiai folyamatok.
Az izotópok megkötése szempontjából a legfontosabb folyamat a huminsavak felületén történő adszorpció. A huminsavak felülete negatív töltésű, ezáltal erősen szorbeálják a kationokat (pl.: Cs+, Sr2+és Co2+ ionok). A huminsavak negatív töltéséből fakadóan azon radionuklidok mobilitása lesz a legnagyobb, amelyek negatív töltésűek (pl. a I- és negatív töltésű hidroxo-komplexek). A huminsavak felületének negatív töltését az izomorf szubsztitúció okozza, ahol is a huminsav ionokat – egy bizonyos hányadban – hozzájuk hasonló méretű, de kisebb pozitív töltésű kationok helyettesítik. A huminsavfelületen lévő negatív töltések kompenzálódása az elektromoshármasréteg modellel jellemezhető. A kompenzáló pozitív töltések lecserélhetők, a huminsavak egyik lényeges jellemzője a kationcserélő kapacitás (CEC: Cation Exchange Capacity, meq/kg). Az ionok megkötődésének egy másik fontos jellemzője a szorpciós izoterma.
Vitaminok
Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok energiát nem szolgáltatnak, nem vitaminok (tehát nem szerves vegyületek), nem toxikusak (legalábbis szokásos mennyiségükben) a szervezet számára, viszont kisebb vagy nagyobb mennyiségben szükségesek a szervezet működéshez. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. Az ásványi anyagok, a mikroelemek és nyomelemek bioszervetlen anyagok.
Azokat az ásványi anyagokat, elemeket, amelyek mennyisége az emberi test tömegének 0,005%-át meghaladja, makroelemeknek nevezzük. A makroelemek napi néhány száz milligrammnyi vagy néhány grammnyi mennyiségben szükségesek az emberi szervezet számára: foszfor, kálcium, kálium, kén, klór, magnézium, nátrium.
Azokat az ásványi anyagokat, elemeket, amelyek mennyisége az emberi test tömegének 0,005%-át nem haladja meg, mikroelemeknek nevezzük. A mikroelemekből naponta néhány milligrammra, vagy annál kevesebbre van szükségünk: cink, fluor, jód, kobalt, króm, mangán, molibdén, réz, szelén, vas.
Nyomelemek azok a mikroelemek, amelyek valóban csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben, nem kell őket mindennap felvenni. Nagyon sokszor a mikroelem és a nyomelem fogalma összemosódik: szelén, alumínium.
Ásványi anyagok szerepe
Az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek egészségünk megőrzéséhez, ám a mezőgazdasági talajok elszegényedése miatt egyre kevesebb jut belőlük a növényekbe és így az élelmiszereinkbe is. Emiatt még ha többet is eszünk, nem biztosítjuk a szervezetünk számára szükséges mikro- és makroelemek megfelelő mennyiségét. Ez a hiány különböző betegségekhez, fejlődési problémákhoz és akár viselkedési zavarokhoz is vezethet.
Például a kálcium kulcsfontosságú a csontozat, az idegrendszer és az izomműködés számára, mégis a lakosság nagy része kálciumhiányos, ami számos egészségügyi problémát okoz. Hasonlóképp a vashiány vérszegénységhez vezethet, és más ásványi anyagok, mint a magnézium vagy a foszfor is fontos szerepet játszanak szervezetünk működésében.
A vitaminok hatékony működéséhez is szükség van megfelelő ásványi anyag-ellátottságra, hiszen ezek szabályozzák a szervezet ásványi anyag háztartását. Ezért nem elég csak a kalóriabevitel növelése, hanem a minőségi, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás a kulcs az egészséghez és a jó közérzethez.